zsombó, önkormányzat
zsombó, önkormányzat zsombó, önkormányzat zsombó, önkormányzat zsombó, önkormányzat zsombó, önkormányzat  6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.

zsombó, önkormányzat
zsombó, önkormányzat2012.Május.24 | Eszter, Eliza napja van.
zsombó, önkormányzat zsombó, önkormányzat
zsombó, önkormányzat  6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.Megye :   Keresőszó : Csak kulcsszó. Csak Név. zsombó, önkormányzat zsombó, önkormányzat Kategóriák :
Összes kategoria
Belépés
Felhasználó név :
Jelszó

Online cégkatalógus

VI. étterem
salgótarjáni közjegyző
feldolgozóipar pötréte
Tiszaújváros gimnázium
budapest gimnáziumi képzés
nagyecsed
Dr. Budaházy György Radiológus
műanyagfeldolgozás Pest megye
magyarbánhegyesi patika
CSÖDBEMENT !!!

zsombó, önkormányzat

 

<<< Vissza

zsombó, önkormányzat
  Cég neve :
Zsombó Községi Önkormányzata
  Címe :
  6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.
  Telefon :
  62/595-555
  Fax :
  62/595-556
  E-mail cím :
  polghiv@zsombo.hu
  weboldal címe :
  www.zsombo.hu
  2. weboldal címe :
 
  Minõsítés :
 
  Márkanév :
 
  Cég leírása :
  1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé a mára virágzó zöldség-gyümölcs termesztéséről híres, a napfényben gazdag Homokháton fekvő Zsombót. A település nevét a mai Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezéséből eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyős, zsombéksással benőtt területet „Forro Somboja” néven emlegették. A nádas vízfelületekkel, homokhátakkal, nedves rétekkel tagolt, halban, vadban, vízben gazdag vidék mindig jó szállásterületnek kínálkozott. Zsombó mai területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. Az elmúlt évszázadban többen, - így Móra Ferenc is - megkutatták településünk határát. A legutóbbi ásatásokra 2004. októberében került sor, amikor is késő bronzkori, népvándorlás-, és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. Beszédesek a terület helynevei. A Bába dűlő határrész például az egykor nagy számban itt élő kunok területeit jelölő ember nagyságú szobrokra utal. Önállóvá válásáig községünk történelme ezer szállal kötődött az anyatelepüléshez. A középkorban vidékünk a Dorosma nemzetségé volt. A török kiűzése után a király a Német Lovagrendnek adta el a jászkun területeket. Orczy István a lovagrend jószágigazgatója 1719-ben a Jászságból telepített családokat az addigra elnéptelenedett puszták keleti szegletébe, a mai Kiskundorozsma területére. A lakosság a kialakult települést övező fekete földeken gabonát termesztett. A településtől nyugatra, így Zsombó mai területén is rideg állattartást folytattak. Az állatjárás, az-az a köztulajdonban lévő legelő Dorozsmától a mai Szeged-Kiskunmajsai műút bal oldalán húzódó házsor mentén a szomszédos Forráskút irányába folytatódott. Az egyik közeli tanyában még megtalálható az ebben az időben épült tejpince. Az első, településünk területéről hírt adó 1742-ől származó írott forrás a „forrosomboi” csárdát említi. Pincéjének réti mészkő boltozata a hagyomány szerint a török időkből való. Rózsa Sándor a híres betyár is gyakran múlatta itt az időt. 1956-ig állt az a termetes mocsári tölgy amelyikhez „a Sándor” a lovát kötötte. 1923-ban az akkor tanyaközpont Zsombón az első világháború hadi rokkantjai, illetve a háborúban elesettek családjai találtak otthonra a nekik kialakított 26 telken. Ugyancsak ez évben fogtak hozzá az addigra megnövekedett tanyai lakosság adományaiból, Farkas Antal községi mérnök tervei alapján a templomépítésnek. Az 1927-re elkészült Isten házát Szűz Mária születésének tiszteletére Kis Boldogasszony néven szentelték fel. Ünnepe szeptember 8-ra esik. A búcsú megtartására minden évben szeptember első vasárnapján kerül sor. A régi lápastói csőszház közelében évente fogadalmi szent misét tartanak. Az ott újraállított keresztnél adnak hálát az előző évi termésért, s kérik Isten áldását munkájukra. A nyár elején, Szentháromság vasárnapján rendezett mise kezdetét az a csőszharang jelzi, mely eredetileg a környéken dolgozóknak adta tudtára az idő múlását. A Bába dűlőben található a Zsombón a 20-as években épült Klebelsberg iskolák egyike, a Wesselényi Iskola. Itt található a folyamatosan legrégebben működő (1982) népfőiskola az országban. Az előadásokat novembertől márciusig látogathatják a túlnyomórészt helyi és környékbeli lakosok. Zsombó a szomszédos Szatymaz községről elnevezett híres őszibarack termőtáj része. Az első őszbarack csemetéket községünkben Sági János tanító úr adta tanítványainak a megfelelő gondozási utasításokkal. A szőlő-gyümölcs kultúra központjai az úgynevezett mintagazdaságok voltak. Minőséginek számított az itt szűrt fehér és siller bor. Az itt szüretelt gyümölcsök szegedi és tiszántúli piacokon találtak vevőre. A zöldségtermelés nagyban a II. Világháború alatt indult be a Szegedi Konzervgyár felvásárlási akciói nyomán. Monori Gyula József Attila Művelődési Ház igazgató Községünk történetével kapcsolatban bővebben Kálmán Ferenc nyugalmazott iskolaigazgatónál érdeklődhetnek (62/255-498), vagy kattintson a lenti gombra.
  Cég termékei :
 
  Üzleti ajánlat :
  Galéria,könyvtár,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.Zsombó község valamennyi lakója nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt, aki megtisztelt bennünket községünk iránti érdeklődésével. Ha először kattintott oldalainkra, akkor kérem, ismerje meg településünk múltját, jelen helyzetét, értékeit. Szeretnénk, ha Önt is megragadnák a honlapunk írásai, fotói és ellátogatna községünkbe. Ha Ön rendszeres látogatója oldalaiknak, s már többször is járt nálunk, akkor, mint régi kedves ismerősünknek javaslom, hogy kísérje figyelemmel az itteni változásokat, az Internet segítségével idézze fel zsombói élményeit, hogy a közeljövőben újból körünkben köszönthessük. Ossza meg másokkal is ismeretét, tapasztalatát, hogy ők is megismerhessék Zsombót!
Képek a cégről
 

zsombó, önkormányzat 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.